Barista Szaküzlet 
Figyelem! A pesti üzlet végleg bezárt!
Buda: 1123 Bp.Csörsz utca 3.,K-P: 13-19,SZ: 10-16
Telefon: 06 20 200 44 51
info@baristaszakuzlet.hu

Indonézia (K/e)

 

Szumátra - Kerinci
Casino Mocca / eszpresszó
200 g

Indonézia (K/e)  
Szumátra - Kerinci
Casino Mocca / eszpresszó
200 g

régió: Szumátra, Kerinci Hegy

szövetkezet: Koerintji Barokah Bersama

feldolgozás: száraz - emelt ágyakon, fólia alatt


 


A csészében füge, narancs és kajszibarack ízjegyeit érezhetjük.


Száraz eljárás

A száraz (natural, dry) eljárás tekinthető az eredeti, „ősi” kávé-feldolgozási módnak. Ennek oka, hogy az arabika kávé őshazája a mai Etiópia területén és az először tudatos termelésbe vont ültetvények Jemenben olyan éghajlati adottságokkal rendelkeznek, amik erre a feldolgozásra adtak lehetőséget. Csapadékból kevés, napsütésből viszont annál több „áll rendelkezésre” a kávétermelők számára, így ezt a természeti erőt alkalmazzák a kávégyümölcs magozására, a magok hántolására. Ezt az eljárást ma is gyakran használják olyan területeken (pl.: Brazíliában igen gyakran) ahol a klíma erre lehetőséget biztosít.


A szüretet úgy időzítik, hogy a termés nagyobb része már a túlérett és aszalódott (kiszáradt) fázisban legyen. (Ez a kávé esetében azért külön kihívás, mert termőhelyein nem a mérsékelt égövben megszokott ciklusokban érnek be a gyümölcsök, így a kávécserjéken is általában egyszerre találunk éretlen, érett és túlérett szemeket, sőt akár virágzatot is.)  Ha túl nagy arányban tartalmazna érett szemeket a tétel, már a következő napra nemkívánatos fermentáció indulhatna el ezekben a gyümölcsökben. Ennek megelőzése érdekében időzítik a szüretet, majd a biztonság kedvéért azonnal megkezdik az irányított szárítást. Ezután a kávégyümölcsöt víz nem érheti, így ezt a feldolgozást csak olyan mikroklímában és évszakban lehet alkalmazni, ahol és amikor tervezhetően hetekig nem esik az eső. Vészhelyzet esetére a szárító terület mellett üres „magtárakat” építenek, hogy szükség (váratlan csapadék) esetén oda hordhassák be a gyümölcsöt, de ez csak rövid időre jelent megoldást, mert ott nem biztosítható a folyamatos, egyenletes száradás, irányítatlan fermentáció indulhat be.


A szárítás során a kávémagokat mindvégig körbeveszi a kávécseresznye minden rétege (ezüsthártya, pergamenhéj, gyümölcshús és -héj). Általában szárítóudvarokon néhány centi vastagságban kiterítve, ritkábban mechanikus szárítókban, de mindig gyakori forgatás mellett addig fonnyasztják a kávégyümölcsöt, amíg gyümölcshús teljesen kiszárad, maradéka a gyümölcshéjjal együtt lepereg a magokról. Ekkor fából készült malmon mozgatják át a gyümölcsöt – ez lemorzsolja a száraz héjat, de nem sérti meg a magokat. Ezután a szemeket tovább tisztítják, és ha szükséges beállítják a nedvességtartalmát, hogy a tárolást-szárítást jól bírja.

A száraz eljárás megnöveli az adott kávéból készített ital sűrűségét, a szájban, kóstoláskor érezhető tartalmasságot növeli, ugyanakkor a fajtajelleget-karaktert jobban elrejti, mint a mosott eljárás.


Indonézia és a kávé


Indonézia – bár ezt valószínűleg sokan nem tudják – Brazília, Vietnám és Kolumbia után a világ negyedik legnagyobb kávétermelő országa. Brazíliához hasonlóan szinte minden kávé-minőségi kategória megtalálható ebben a hatalmas szigetvilágban. Jó esetben tiszta és mély földes illatjegyek, rossz esetben sáros-iszapos „ízélmény”.  


Holland kalózok ténykedése során került néhány élő, tovább termeszthető kávécserje „európai” tulajdonba. Jemenben partra szállva, harcok során, súlyos áldozatok árán raboltak el – menekítettek ki néhány élő kávécserjét az arab országból. 


Az 1690-es évek folyamán az akkori holland gyarmaton, az Indonéz szigetvilágban kezdtek kísérletezni a növény termesztésével. Jáva, Szumátra, Bali és Timor szigetein kezdett kávéültetvények telepítésébe a Holland Kelet Indiai Társaság. Innen került néhány cserje az Amszterdami Botanikus Kertbe 1706-ban. A világban később elterjedt, továbbnemesített és ma is termesztett összes arabika kávéfajta és variáns innen, ebből a pár tucat cserjéből eredeztethető (Typica var.).


Az amszterdami polgármester 1714-ben egy kávécserjét ajándékoz a Napkirálynak, aki üvegházat építtet a növénynek. A fa a neki épített üvegházban virágba borult, gyümölcsöt hozott. Ez a fa volt a későbbi francia kávéültetvények nővényeinek őse. (Bourbon var.)


A kávéra veszélyes levélrozsda (Hemileia vastatrix) 1869-ben tűnt fel Sri Lankán, majd kevesebb, mint húsz év alatt kipusztította Ázsia majd összes arabika-ültetvényét. Sri Lanka áttért a teatermelésre, az indonéz szigetvilágban viszont a legtöbb helyen – a levélrozsdának is ellenálló mivolta miatt – 1900-tól Kongóból származó robuszta fajtákat kezdtek telepíteni. Az Indonéziából származó (pl.: Jáva szigete) robuszta tételek – a kiváló termőterületeknek és gondos kezeknek köszönhetően – kiválóak is lehetnek, ekkor áruk megegyezik a különleges minőségű arabikákkal. A robuszta képes magas minőségre, csak épp legtöbbször nagy termőképességét használják (ki). Így általában sajnos igen gyenge, „mocsárízű” robuszták érkeznek ebből a térségből.  


 


Az Indonéziából származó, jó minőségű arabika kávék mély tónusú, földes illatjegyeik miatt jól „pótolhatják” a robuszta karakterét az eszpresszó-keverékben, de single origin csészeminőségként is különleges élményt nyújtanak. 

Gyártó: Casino Mocca »

3.200 Ft Kosárba

« vissza


A Hario0A Joe Frex (Concept Art)Aerobie0AlthausBialetti0BWTCasino Mocca0CelliniChemex0DaVinci Gourmet0DOT for YouEspresso Supply (Rattleware)0FIFOGardelli Specialty Coffees0HausbrandtLa PiccolaLamborghini0LucafféLucky Cap0MahlkönigMayer0MolinariMorosito Caffé0MottaPällo0PelliniPulycaff0ROKTADAMM!TightPac0VergnanoVST0Walküre